Ha végignézzük az I. világháború eseményeit, akkor láthatjuk, hogy a cím tökéletesen tükrözi a lényeget. De miért is?

A háború utáni rendezés terve már a konfliktus idején megszületett. A békekonferenciákra a győztesek már kész tervvel érkeztek, amin már nem szándékoztak változtatni. A tárgyalásokra a veszteseket nem hívták meg, így ezek nem béketárgyalások, hanem békediktátumok voltak.

1919 januárjában Versaillesben nyitották meg a békekonferenciákat, ahol a négy fő vezető David Lloyd George, Victorio Orlando, George Clemenceau és Woodrow Wilson fő döntéseket hoztak. Az amerikai küldöttség Wilson 14 pontját akarta érvényesíteni, de ezt a nagyhatalmak mindegyike elutasította. A legfőbb céljuk Németország teljes meggyengítése volt. Elzászt és Lotaringiát Franciaországhoz, az ország keleti területeit Lengyelországhoz csatolták. A Saar-vidék ellenőrzés alá került. Rajna vidék demilitarizált övezet lett, ami annyit jelentett, hogy katonák ezen a területen nem tartózkodhattak. A hadsereg maximum 100 ezer fős lehetett.

Az OMM felbomlott és így a nagyhatalmak mind Ausztriával mind Magyarországgal külön szerződést kötöttek. Ausztriában megszűnt a Habsburg-monarchia, Olaszországhoz csatolták Trieszt, Isztriát és Dél Tirolt, katonai korlátozások következtek, és megtiltották az Anschlusst, vagyis Németország és Ausztria egyesülését.

Bulgáriának, mint vesztes országnak területi veszteségei, katonai korlátozásai voltak, mindemellett pedig jóvátételt kellett fizetnie Törökország 1920-ban A sevresi békében írta alá a neki kiszabott feltételeket. Jelentős területveszteségei voltak, majd a belpolitikai is jelentősen átrendeződött, kikiáltották a köztársaságot. Az új rendszer nem akarta elfogadni a rendelkezés végrehajtását. 1923-ban újabb békediktátum lépett érvénybe, ami kevesebb területi veszteséget írt elő.

Magyarország 1920. június 4-én délután fél ötkor írta alá a békediktátumot a Trianon palotában. Magyarország vesztesként fejezte be a háborút a központi hatalmak oldalán. 1920 januárjában érkezett meg a magyar küldöttség Gróf Apponyi Albert vezetésével a békekonferenciára. Próbálták megvédeni a többségében magyarok lakta területeket, és népszavazást kértek a hovatartozásról, de kéréseik süket fülekre találtak. 1921-ben Sopronban mégis tarthattak egy népszavazást, ahol az emberek Magyarország mellett döntöttek, így kapta Sopron a leghűségesebb várom címet.

Párizs környéki békék tárgyalása, aláírása

Magyarország területe 283 000 km2-ről 93000 km2-re csökkent. Számos területet, mint például Erdélyt, a Felvidéket, Kárpátalját, Partiumot elcsatolták Magyarországtól. 1923-ban jóvátételt is szabtak az országnak, mégpedig 200 millió aranykorona értékben. Katonai szigorítások miatt Magyarország képtelenné vált a katonai visszavágásra. Tilos lett az általános hadkötelezettség, a hadsereg maximum száma 35 ezer fő lehetett, és tilos volt a modern fegyverek tartása is. A katonai rendelkezéseknek gazdasági következményei lettek. Elvesztek a nyersanyagforrások és ezért kihasználhatatlanná váltak az ipari központok legfőképp Budapest. A vasútvonalakat az új határok szétvágták. A monarchia szétesésével pedig megszűntek a gazdasági kapcsolatok, megszűnt a tőke és a szabad munkaerő beáramlása.

A győztesek hosszú távú stabilitást reméltek, de hamarosan rá kellett jönniük, hogy bizony tévedtek. A vesztes országoknak a megalázó béke elfogadhatatlannak számított és csak az időn múlt mikor kerül sor a visszavágásra.

Kép forrása

Kovács Fanni

Minden ember biztos volt ebben a kijelentésben mikor elkezdődött az I. világháború. De ne szaladjunk ennyire előre, ugyanis számos előzmény egymás utáni következése vezetett a Nagy Háborúhoz.

Mikor kitört az I. világháború emberek örültek, mert hittek a változásban és a szebb időkben. Azt gondolták a háború rövid lesz, innen származik az a kijelentés is ami ennek a bejegyzésnek a címe lett.

A nagyhatalmi egyensúly felbomlása, a francia emberek revansa Németországgal szemben, a gyarmati versengés, a szövetségi rendszerek ellentétei és a Balkán problémái mind okok voltak, ami folytán már nagyon érett egy háború. Európa országainak már csak ürügy kellett, hogy végleg elkezdődhessen a harc. Németország addigra már egy egész tervet dolgozott ki a háború megnyeréséhez, ez volt az úgynevezett Schlieffen terv, amiben a németek miután lerohanták a franciákat, legyőzik az oroszokat és győzelmet aratnak Európában. Ez mind később kiderült korántsem így alakult. 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd és felesége meggyilkolásával végre megszületett az ürügy, amire oly sok ország várt már. Az osztrákok egy hónap múlva hadüzenetet is küldenek Szerbiának. Majd az osztrákok és a németek háborús szövetséget kötnek, amivel létrejön a központi hatalmak. Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország is szövetséget kötnek, ők lesznek a hármas szövetség.

Miután a németek lerohanják, a semleges Belgiumot közelebb kerülnek a nyugati fronthoz. A brit és francia csapatok viszont megállítják őket. Az oroszok gyorsabb felvonulása végett, a németek két frontos harcra készültek. Hindenburg, német tábornok Tannenbergnél állítja meg az oroszokat, és így állóháború alakul ki. 1914 októberében Törökország csatlakozik a háborúhoz, ezzel pedig a háború már a Balkánra is kiterjed. 1915 májusában Olaszország belépésével az antant oldalán, megnyílik az olasz front is. Az olaszokkal szemben főleg magyar csapatok harcoltak, ezek voltak az Isonzói harcok, de végül itt is állóháború alakul ki.

„Verduni vérszivattyú” így is nevezik azt az összecsapást Verdunnál, ahol 1 millió katona vesztette életét miközben a németek a francia erőket próbálták legyőzni. 1916 oroszok ellentámadást indítanak, ez miatt viszont a németeknek a nyugati csapataik keletre kellett átirányítaniuk. Miután a központi hatalmak legyőzték Szerbiát, antant maga mellé állítja Romániát, földterületek ígéretével. A román csapatok meg is támadják Magyarországot, viszont a magyarok visszaverik a támadást, majd bevonulnak Bukarestre. 1916-ban sor kerül egy német angol hadiflotta ütközésre, döntő győzelmet viszont egyik fél sem tud kiharcolni. IV. Károly miután trónra kerül Ferenc József halála után, ki akar lépni a háborúból, de az antant visszautasítja kérését. Amerika hadba lépésével a franciák és angolok kezdték biztosra venni a győzelmüket. Eközben minden országban elképesztő nyomor és éhezés üt fel, mindenki a háború végét várja, de annak még koránt sincs vége. 1917-ben Németország meghirdette a korlátlan tengeralattjáró háborút, aminek a lényege az ellenfelek hajóinak megsemmisítése volt. Ez év április. 6-án Amerika hadat üzen Németországnak. Eközben az oroszok a Kerenszkij offenzívával próbálkoztak, de ennek kudarca még jobban súlyosbította a helyzetet az országban. Németországban Lenin veszi át a vezetést, és ő is megpróbálkozik egy békekísérlettel, de az antant ezt is elutasította. 1918-ban a németek marne-i offenzíváját a britek és a franciák USA segítséggel visszaverték. A többi fronton is az antantaratott győzelmet, így a központi hatalmak folyamatos visszavonulásra kényszerültek, nyár végére 1918-ban már nagyon kritikus a helyzet. Majd augusztus 8-án a németek a Somme folyónál megsemmisítő vereséget szenvedtek, ez volt a németek fekete napja.

1918 november 3-án az OMM aláírta a feltétlen nélküli megadást Padovában - ez nevezik a padovi egyezménynek. Német vezetőség ezt nem akarja elfogadni, de az embereknek már elegük van a háborúból, ezért egyik kisebb forradalom tör ki Berlinben. Végül a németek is elfogadják, a fegyverszünetet november 11-én. Mivel november 9-én lemond a császár és kikiáltják a köztársaságot.

1914-ben az emberek azért örültek mert elkezdődött a háború, 1918-ben pedig mert végre vége lett.

Képek forrása 1, 2,

Kovács Fanni

Bethleni konszolidáció

Kegyetlen évek után Magyarország rendre vágyott. Gróf Bethlen István volt az a politikus, aki mindezt megvalósította. 1921. április 14-én Horthy megbízza Bethlen István a kormányalapításra. Első feladat a királypuccsok megakadályozása volt, amit sikeresen véghez is vitt. Majd ezt követte a Habsburg ház trónfosztása. Magyarországon a belpolitikát is rendezni kellett, ehhez viszont egy erős és egységes pártra volt szükség. A saját pártját, vagyis a KNEP-et egyesítette OKFP párttal és így jött létre az az Egysége Párt 1922-ben. 1921-ben MSZDP-vel békét köt, ezt nevezik Bethlen-Peyer paktumnak. A lényege, hogy a szocialisták lemondanak a sztrájkok szervezéséről, Bethlen pedig nem akadályozza a párt működését. 1922-ben nyílt szavazást hirdet. 1927-re kialakul a korlátozott parlamentáris rendszer. A legfőbb cél viszont a nemzetgazdaság helyreállítása volt, ehhez viszont sok pénzre volt szükség. 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe és így lehetősége nyílt a kölcsönfelvételre. 250 millió aranykorona lett felvéve ebben az évben. 1924 létrehozták a Magyar Országos Bankot. 1927-ben pedig egy új érmét bocsátottak ki, mégpedig a pengőt. Modernizálták a mezőgazdaságot és a könnyűipart, fejlesztették a torizmust, korszerűsítették a vasúti rendszereket és sor került az ország villamosítására is. 1927-ben bevezették a kötelező betegbiztosítást, az öregségi, rokonsági, özvegyi, árvasági ellátást. 1928-ban létrehozták az Országos Társadalombiztosító Intézetet. Klebersberg Kunó a művelődési programot alakította ki. 1926-ban bevezette a népiskolai törvényt. Tantermek épültek, és egyetemi központok Debrecenben, Pécsett és Szegeden. Bécsben, Rómában, Berlinben külföldi intézetek alakultak a magyar kultúra közvetítésére.

Bethlen István, Magyarország miniszterelnöke 1921-1931

A külpolitikára a revizionizmus és a gazdasági piackeresés volt jellemző. Olaszország felé közelített Magyarország ezekben az időkben. 1927-ben meg is kötötte Bethlen és Mussolini az örökbarátsági szerződést. Majd Bethlen 1928-ban Lengyelországgal is megkötötte.

Gazdasági válság 1929-ben romba döntötte Magyarország kezdeti felvirágozását. Bethlen nem tudta kezelni a válság okozta gondokat, így 1931-ben lemondott.

Kép forrása

Sümegi Zoé

A Népszava az I. világháború ideje alatt - a cenzúra ellenére is megjelenő - jelentős magyar hírlap volt, amelyben minden szörnyűségről és örömről lehetett olvasni, amire az akkori ember kíváncsi lehetett. Az újság a mai napig megjelenik. 

Minden fontos információt itt juttatták el az egyszerű ember, valamint a nagy tömegek felé, mint pl. a "Nem akarunk háborút!"  szalagcímmel világháború legelején megjelenő újságukat. Ez az újság - a mai napig - viszonylag politikailag befolyásolt, és a bal oldalhoz áll közelebb. Ez az I. világháború idején is így volt, akkor a MSZDP a Magyar Szociáldemokrata Párthoz álltak közel. 

A háború alatt a szerkesztők és az újságnál dolgozók mindig el tudták intézni, hogy megjelenhessen a lap, még akár az 1914-15-ös papírhiány idején is. Azonban sokszor különböző törvényi úton felfüggesztették a lapot, azonban ez a dolgozóknak nem okozott problémát azt követően is megjelent a lap csak éppen más címmel ( Népakarat, Szabad Nép).

Az újságnak meg kellett küzdenie minden egyes alkalommal a cenzúrával, egyik ilyen igazán kirívó eset az I. Ferenc József halálhírét közlő címlap sztori, amikor a cenzúra a címen kívül mindent kitörölt a cikkből. Emellett sokszor előfordult, hogy cenzúra alá helyezték a lapot. Ez történt 1917-ben is amikor az igazságügyi miniszter előzetes cenzúra alá helyezte a Népszavát. 

A cenzúra által megjeleníthető újság I. Ferenc József halála után 

Az MSZDP arra is használta az újságot, hogy politikai véleményét megjelentesse benne. Ez történt 1917. áprilisában, amikor az ellenzéki pártokat a Tisza-kormány megbuktatására buzdította valamint a háború végleges befejezésére és arra hogy a választójog kiterjesztése Magyarországon is kezdődjön meg. 

Kép forrása

Galavics Diána

Mint minden háború az I. világháború is jelentősen megviselte nem csak a fronton harcoló katonákat, de az otthon maradottakat vagyis a hátországot. Nekik volt a feladatuk az, hogy minden nyersanyagot, valamint élelmet biztosítsanak az egész ország számára. Ez akkoriban sem volt könnyű feladat. 

Az országban állandó probléma volt az áruhiány, ami miatt az emberek szinte éheztek. Rengeteg gyár sztrájkolt már a rendszer ellen és nem akarták ezt így tovább folytatni. A közellátási problémák legyőzése érdekében alapították a Közélelmezési Hivatalt, melynek célja az volt, hogy központilag előre megszervezzék ki milyen élelemből, valamint áruból mennyit és mikor kaphat. Emellett hatalmas volt a munkaerőhiány, annak ellenére, hogy már a nők is dolgoztak a megélhetésért. A gabona termelésének nagy mértékű csökkenése vezetett az első jegyrendszer kialakításához, mely 1915-ben történt, ekkor vezették be először a kenyérjegyet. Teljes gazdasági összeomlás fenyegetett, mivel a pénz elértéktelenedett.

Kenyérjegy az I. világháború idején

Az élelem kérdése hatalmas probléma volt és szinte mindenki megpróbált minden lehetőséget kihasználni azért, hogy élelemhez juttassa a családját. Emellett hatalmas volt a munkaerőhiány, annak ellenére, hogy már a nők is dolgoztak a megélhetésért. A központi hatalmak legnagyobb problémája abban mutatkozott meg, hogy nem volt elegendő nyersanyaguk, mivel ők szimplán egy gyors lefolyású háborúra számítottak és nem évekig húzódóra. A nyersanyagok teljes hiánya vezetett leginkább a központi hatalmak végleges verségéhez 1918-ban.

1917-ben azonban csak romlott a helyzet, mivel a nyersanyag, valamint a gabona olyan mértékben kifogyóban volt, hogy a Közélelmezési Hivatal kénytelen volt szankciókat bevezetni, amellyel még inkább csökkentették a háború támogatottságát, mivel bevezették a szappanjegyet, valamint 1916 márciusában a kenyér,valamint a lisztfejadagot is csökkentették, a kenyérét 34 dkg-ról 28 dkg-ra, míg a lisztét 24 dkg-ról 20 dkg-ra, ami így utólagosan belegondolva nem volt éppen kedvező az akkori emberek számára.

Úgy gondolom, hogy a mai társadalom nincs egészen tisztában azokkal a tényekkel, amiket az embereknek az I. világháború ideje alatt át kellett élniük, gondolok itt leginkább a nélkülözésre, mivel ez egy hatalmas probléma volt akkoriban. Úgy érzem meg kell emlékeznünk azokról az emberekről, akik ezen körülmények között is teljes mellszélességgel Magyarország és a Haza védelmében mindent képesek voltak elviselni.

Kép forrása

Galavics Diána 

Ebben a bejegyzésben szeretnénk veletek megosztani Tisza István látásmódját és mai szemmel nézve maradiságát a választójog kérdésével kapcsolatban különösképpen kitérve arra a februári törvényjavaslatra, amelyet a hősök visszatérve a harcmezőről visszatérve megkaptak volna.

De először is: Mi jellemezte leginkább Tisza István látásmódját a választójog kérdésében?

Tisza István miniszterelnök politikájára sok tekintetben elmondhatjuk, hogy kifejezetten bátor és újító volta jövőre tekintve, azonban a választójog kiterjesztésében erősen és keményfejűen ellenállt. Az országgyűlésen mindhiába kezdeményeztek vitákat ez ügyben a miniszterelnök hajthatatlan volt. Azonban felmerült az a törvényjavaslat, hogy az elesett katonák és emberek tiszteletére minden faluban, valamilyen szinten megemlékezzenek. Az ellenzéknek több se kellett azonnal javasolta az összes hazatérő hősnek, akik elmúltak 20 évesek, a szabad választójogot.

A vitára 1917. február 8-án került sor. Az egyetlen hátulütője a szavazásnak az volt, hogy nagyon sokan nem tartózkodtak ez időtájt otthon, ezért szavazni sem tudtak az ügy mellett vagy éppen ellene. Így azonban megbukott ez a kérdés is, mivel csak 75-en szavaztak a javaslat mellett, míg ellene 122-en. 

Tisza István, Magyarország miniszterelnöke 1913-1917

Már ekkortájt érzékelni lehetett, hogy kik azok az emberek, akik modern felfogásúak és nem a régi elavult módszerek előtt hajtják meg a fejüket. Ilyenek voltak pl.: gróf Apponyi Albert, Nagyatádi Szabó István vagy éppen gróf Andrássy Gyula. 

Tisza Istvánnak azonban nem igazán számított, hogy mit gondolnak róla neki konok meggyőződése volt a saját igaza, amiből semmi esetre sem szándékozott engedni. Úgy gondolta, hogy ő az egyetlen ember Magyarországon, aki még képes meggátolni azt, hogy minden ember - hasonlóan Európa többi államához- szavazhasson.

Kép forrása

Sümegi Zoé

Ebben a bejegyzésben egy igazán különleges művészeti ágról, a trench art-ról, szeretnénk pár fontos információt veletek megosztani. 

A lövészárok-művészet (trench art) bármilyen dekoratív tárgyra vonatkoztatható, amit a katonák, hadifoglyok, vagy civilek készítettek fegyveres konfliktusokhoz köthető eszközökből. Ezek a tárgyak nem csak az érzéseikbe engednek bepillantást, hanem átfogó képet kapunk arról is, milyen anyagok, tárgyak vették őket körül. Gyakoriak a lőszerhüvelyből, lövedékekből, csontokból, vagy fából készült ereklyék. Ezek nem csak a világháborúkig nyúlnak vissza, hanem a napóleoni háborúktól napjainkig. Ezek készítése virágzott az első világháború alatt, és a szó „trench art” magába foglalta a második világháború alatt a személyzet által gyártott ilyen jellegű szuveníreket.

Képek forrása: 1, 2, 3, 4, 5, 6,

Gamper Renátó

Az USA első világháborúba való becsatlakozásának első lépéseként is lehetne nevezni azt, amikor az akkor még semleges államoknak az antant hatalmak elküldték követelésieket az akkori elnöknek Wilsonnak. Ekkortájt a magyar szocialista párt sem volt rest, ők is táviratoztak az elnöknek. Hogy melyik fél mit szeretett volna elérni az amerikai elnöknél az ebből a bejegyzésből derül ki.

Antant hatalmak

Minden úgy kezdődött, hogy a csata állt és nem mozdult egyik fél irányában sem, a hamar véget érő háború mégsem ért olyan hamar véget, mint ahogyan azt mindenki eredetileg tervezte. Ennek a következménye az lett, hogy az eddigi háborúból kimaradó Egyesült Államok sikeresen gyarapította vagyonát és fellendítette kereskedelmét. Azonban a német tengeralattjáró háború miatt már neki is veszélyhelyzet állt fent, ezért az USA elnöke sürgette mindkét felet, hogy a béketárgyalások megkezdődhessenek, szíveskedjen mindkét fél a feltételeit vele közölni. 

A központi hatalmak élükön Németországgal elzárkóztak ez elől, szinte semmilyen feltételt nem jelenítettek meg. Ezzel szemben az antant kihasználta a lehetőséget és felvette a kapcsolatot Wilson elnökkel és elküldte neki azokat a feltételeket, amelyeket a világháború lezárta után szeretett volna magáénak tudni. Azonban sajnos ezzel nem segítették elő, hogy a háború a végéhez érjen. 

Thomas Woodrow Wilson

Magyar Szocialista Párt

A táviratban helyeselték Wilson elnök kérését, valamint támogatták azokat a törekvéseit, hogy az értelmetlen háborút és vérontást a lehető leghamarabb be kell fejezni, mivel már így is rengeteg ember veszett oda, rengeteg család maradt apa nélkül és hogy ez a háború csak a pusztulást és a pusztítást hozza az emberekre. 

A saját véleményem szerint, ha nem is sokat, de legalább egy kicsit is hatással volt a világra az, hogy valakinek eszébe jutott, hogy örökké nem lehet így élni és a háború abbahagyását szorgalmazta. Így talán egy kicsit elgondolkodtak az átlag emberek is azon, hogy van-e értelme ennek a "nemes" háborúnak vagy jó lenne már igazán újra békében élni.

Kép forrása

Galavics Diána

Oroszországban a háború vége felé hatalmas volt az ellenkezés a kormánnyal szemben, mivel az orosz népnek rengeteg szenvedést kellett elviselnie a háború miatt. A hatalmas veszteségek, a nélkülözés forradalomhoz vezetett. Ami természetesen várható volt, mivel mindenki éhezett és már az embereknek elegük volt a háborúból békét és nyugalmat akartak, szerették volna még a megmaradt katonákat otthon látni és befejezni a vérontást. 

Az ez idő alatt Svájcban emigrációban élő Lenin csak egy újságból értesült a történtekről. A német állam támogatta Lenint és a forradalmat, mivel ezáltal egy hatalmas ellenfelet legyőzöttnek tudhattak volna és ez nagyban az előnyüket jelentette volna minden téren. Sikerült elérni, hogy Oroszország letegye a fegyvert és békét kössön a németekkel, ezt megköszönve a németek elősegítették azt, hogy a kommunista párt kerüljön az élre Oroszországban. 

Emellett jelentős szerepe volt a forradalomban Trockijnak. Ők a legfontosabb helyeket elfoglalták a forradalom szellemében, ilyenek voltak pl.: a nyomdákat vagy a vasútállomásokat. A puccs vagyis a kormánybuktatás később, mint a nagy októberi szocialista forradalom vonult be az orosz történelem könyvekbe. 

Lenin azonban semmilyen ígéretet nem tartott be, mint szocialista vezető kezdett el uralkodni. Brutálisan levert minden felkelést, államosított mindent és teljesen megváltoztatta Oroszország addigi és jövőbeni életét. 

Galavics Diána

Ez időszakban ünnepelték az emberek a Romanov dinasztia 300 éves fennállását és közben nem is sejtették a közeledő forradalom kitörtét, ami megváltoztatta sokak életét.

Miklós 1984 óta uralkodott a trónon. Oroszország népessége a más nyelveket beszélő nemzetiségekkel együtt közel 130 millió fő volt. Miután trónra lépett az addigi modern eszméket eltörölte és visszaállította a régi rendszert a birodalomban.

1861-ban meghozott földrendelet, miszerint a jobbágyság eltörlését követően földműves csoportok alakulnak ki, ami még nagyobb szegénységet okoz az országban. Emiatt az ország különböző pontjain felkelések törnek ki és kezd érezhetővé válni a forradalom.

Egyre több ember költözik a nagyvárosokba, de egy idő után már nem mindenkit tudnak foglalkoztatni. A munka körülmények borzasztóak. Tolsztoj műveiben megörökíti ez idők mindennapjait.

1904-ben Bakuban kirobbanó sztrájkot, 1905-i szentpétervári tüntetés követi. A munkások a Téli palota elé vonulnak, jobb munkakörülményeket és jogokat akarva. Véres vasárnapként nevezik ezt a napot, miután a hadsereg leveri a tüntetést.

Eközben II. Miklós cár kénytelen aláírni a békeszerződést, mivel minden orosz flottahajót elsüllyesztettek. Lázadások törnek ki, közeleg a forradalom. Politikai változások történnek az országban. Válság következik be, majd a cár angol és francia befektetőktől kér kölcsön. Lenin száműzetésében napilapot ad ki, ahol az új bolsevik eszméket hirdeti a munkáspárt körében.

1912-től újabb sztrájkok törnek ki, az elviselhetetlen munkakörülmények miatt. 1914-ben Szarajevóban meggyilkolják Ferenc Ferdinándot. Egész Európa hadba sorakozik. Hatalmas veszteségek a háborúban 1916-ra.

1917-ben mindennapos lázadások törnek ki az éhínség miatt. Megkezdődik a forradalom. Ideiglenes kormány alakul. II. Miklós cár lemond. 1917 tavaszán Lenin visszatér Oroszországba. Trockij is visszatér. Lenin meghirdeti áprilisi téziseit. Ez év nyarán a helyzet eldurvul. Lenin megszökik, Trockijt viszont letartóztatják. 1917 november 7-én a bolsevikok puccsot kísérelnek meg. Elfoglalják a Téli palotát és a minisztereket letartóztatják. Trockij megerősíti a forradalmi hadsereget. A puccs sikerül, Kerenszkij elmenekül, és megalakul Lenin első kormánya. Németországgal békét köt, és számos területet elveszít, ami nem tetszik a munkásoknak. Politikai rendőrséget hoz létre. 1918-ban a németek előrenyomulása végett, angol és japán csapatok erősítik meg a keleti frontot.

Lev Davidovics Trockij

Megkezdődik a polgárháború. Trockij győz. Oroszország helyzete katasztrofális, az ipar összeomlóban, éhínség pusztít, megnövekszik a halálozási arány száma. Lenin bevezeti a jegyrendszert és emellett még számos rendeletet hoz. Elszabadul a vörös terror. 1919-től már csak a vörösek győznek. Lengyelország ellenáll a bolsevikoknak. 19 millió a halottak száma 1917-től 1920-ig. Az ország romokban van. Leninnek az egész gazdaságot meg kell újítania, az oktatást reformálnia kell. Eltörli a jegyrendszert és visszaáll a piaci gazdasághoz. Lenin agyvérzést kap, helyét Sztálin fogja átvenni.

Lenin 1924 januárjában meghal. Pétervárt tiszteletére Leningráddá nevezik át. Proletárdiktatúrát felváltja egy személyi kultuszon alapuló diktatúra.

A kép forrása

Kovács Fanni